Tegnap este melo közben kaptam egy kis szerenádot a kedves barátaimtól. Megspékelve egy kis előadással. Roppant élvezetes volt. Csak nem igazán tudtam rájuk figyelni, mert miközben üvöltötték nekem, hogy NEKEM TE NEEEE, én szorgalmasan szolgáltam ki a vendégeket. Kedvesen, mosolyogva. :)
Egy biztos jó kedvre hangoltak. És hál' isten, nem jött be amitől tartottam, és nem rongáltak meg semmit:D
A vendégek és a munkatársaim is érdeklődve szemlélték, hogy nekem micsoda barátaim vannak....
A legjobb... "Munkatársam: Honnan ismered őket? A suliból? Erre én: DEhogyis, az utcáról:):)"
:D
Egy kicsit talán sajnálom, hogy ilyenkor nem lehetek ott én is, és nem csinálhatok hülyeségeket (nem mintha nem csinálnék így is épp eleget!) de azért néha ki kell kapcsolni. Van, hogy kihúzzák a konnektort a dugóból, akkor aztán se kép, se hang....:)
Ennek nem örülök, de van ez így. Szerencsére mindig van valaki, aki vigyázzon rám (Kedves, drága barátnőm:D) MErci.
Visszakanyarodva a tegnap estéhez, azt mondhatom, elért minket is a MCKáosz:D:D

Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése